2012. március 16., péntek

Tavasz eleji kertészkedés

Értem én, hogy nem túl hazafias, ami tegnap történt ... épp tegnap, a Nemzeti Ünnepen..., amikor oly sokan emlékeztek, ünnepeltek...
Viszont annál jobb, hogy újra megtörtént....
...végre! Az egész napot a kertben tötöttük kertészkedéssel!!! Elkezdtük összeszedni az ősz és a tél nyomait jelző elszáradt leveleket, visszametszeni a cserjéket és a rózsákat, felgereblyézni a fűben lapuló terméseket és levélkéket: szóval sürögni-forogni, felkészülni a jó időre, a kertben töltendő órákra és napokra. Micsoda móka volt! Nyisszant a metszőolló, surrogott a lombseprű, kattant az ágfágó...és közben gyönyörűen sütött a Nap, ami máris sokkal jobb kedvre derített mindannyiunkat.
A végén (hála az erős férfikéznek) még a terasz is megtisztult. (Jó, igaz, hogy a madarak téli etetésének már vége, de a madáretetők még elölmaradtak...sohasem lehetünk igazán biztosak a dolgunkban, amikor éjszaka maximum 0 C fok a hőmérséklet!) - mondjuk mi egész évben etetünk és itatunk, de azért nem azokból a téli madáretetőkből, amiket most még nem tettük el....

Egy hónappal ezelőtt már azt hittem kitavaszodik. A természet is azt hitte, mert megjelentek a rügyecskék mindenfelé, sőt egy-két bátrabb tavaszi hagymás is kidugta levél-fejecskéjét a föld alól és nyújtózkodva indult meg a meleg napsütés irányába....aztán beütött a teljes Európát elborító bő két hetes és fagyos tél, amitől nemcsak mi, emberek kaptunk sokkot, de a növények is.. :(

- Főként a legkisebb bokrocskákat, díszcserjéket viselte meg a nem várt hideg - sok-sok ág elfagyott, úgyhog most várakozás lett a sorsunk - megnézni, mi maradt meg a dísznövényekből.
Szóval hihetetlen tempóban haladtunk a kertben, de még ígyis sok-sok hasonló nap áll előttünk, mire a végére érünk. Már most is annyi finom szépséget hordoz a kert, hogy nem győzünk csodájára járni.


Már két hete virágoznak a hóvirágok, most bontogatják szirmukat a hunyorok (Keleti Hunyor 'Helleborus Orientalis'), amikről a váratlan havazás alatt is készítettem néhány képet. Nem mondom...a tegnap készített más sokkal vidámabb és színesebb is lett!! És bár legtöbb helyen még csak a levélkét látszanak, egy-két napsütötte részen már virítanak a fehér ibolyák is.


Addig pedig - míg mi szorgosan dolgozunk -, növögetnek a hagymások (már alig várom, hogy újra lássam a tulipánokat, a nárciszokat, a játszintokat és a többieket). Örömmel fedeztem fel apró zöld hajtásaikat az ágyásokban. Amint mini gereblyémmel a leveleket szedtem össze a növények alól, újabb és újabb kis hajtást vettem észre :) közben itt-ott pókocskák szaladtak, fel-felröppent már néhány repülő rovar is. Lesznek köztük, akik most hajtanak ki életükben először - őket még az elmúlt ősszel ültettük el - és olyanok is, akik minden évben itt pompáznak sütkérezve az első napsütésben.

2012. március 15., csütörtök

Csicsó(ká)né :-D, avagy mit ehetünk burgonya helyett

Kicsit talán megtévesztő úgy beállítani a csicsókát, mint a burgonya helyettesítőjét....igazság szerint valóban az ínséges, háborús időkben terjedt el a fogyasztása, de a felhasználása tekintetében jóval szélesebb a paletta, mint a krumplinál. Én olyat is ismerek, aki az egyszerű krumplifőzeléket is vegyesen készíti. Úgy érzem, reneszánszát éli a csicsóka, szinte már divatos lett felhasználni.

Sunroot top.jpgA növény egyébként a napraforgófélékhez tartozik, nem a burgonyafélék közé, azonban tény, hogy ugyanúgy a gumós gyökereket fogyasztjuk. A sárga virágban végződő hosszú szárat  takarmányként hasznosítják. (ezt a szép képet a Wikipedia oldalán találtam, tökéletesen látszik rajta a napraforgószerű virágzat) Mellesleg kerítés mellé érdemes ültetni még házikertben is, mert rendkívül jó 'térelválasztó' lehet belőle. Bár sokan panaszkodnak is rá, miután viszonylag igénytelen és szinte kizárt, hogy ha egyszer elvetjük, akkor valaha is megszabadulhatunk tőle.

Olvastam már mélyre ásott gödrökről, árasztásról (hátha megfullad) ..., meg minden egyéb rettenetes trükkről, amit a korábban lelkes kisgazda a növény kitakarításának érdekében elkövetett)
Na szóval itt van ez az (egyébként rendkívüli gyógyhatásokkal megáldott) kis gumósnövény, amiből tényleg elkészíthető valami új.  Nálunk talán kevéssé elterjedt, de például Franciaországban nagyon is közkedvelt ez a gumóféle, mivel felhasználásának szinte csak a képzelet szül határt. Nyersen is érdemes megkóstolni, mert furcsán édeskés; ezért ha sós ételt készítünk belőle, ezzel mindenképp számolni kell.
Szóval a piacon az ember jártában-keltében találkozhat csicsókát árusító eladókkal (amúgy ezen a télen szinte végig lehetett kapni - éljen!) - amiből az következik, hogy nyilván muszáj venni egy kicsit..... A gumócskák külalakja amúgy igen változatos, mert vannak girbe-gurbák, rücskösek, huplisak és még huplisabbak is :)
A tisztítás nem a legkönnyebb: például zöldséghámozóval elég mulatságos dolog: de megéri!

Főleg most, hogy elérkezett a tavasz egyik legkellemesebb meglepetésének: a medvehagymának az ideje! (vegyetek otthonra cserépben kaphatót, amit aztán elültethettek!!!) Ez utóbbi kis megjegyzést/tanácsot főleg a hozzám hasonlóknak ajánlom - már ha szabad-, akik minden évben elhatározzák, hogy 'Na az idén már tényleg elmegyünk Orfűre, a Fesztiválra..! - aztán persze nem jutnak el oda.... 
Nem kerül néhány száz forintnál többé és egyetlen praktikus döntéssel soha többé nem kell horror-áron gigászi csokrokat vásárolnunk a piacon, aminek a fele úgyis a hűtőben, vízben végzi megsárgulva.....:-)

Most egy tavaly készített, üdítően könnyen elkészíthető saláta receptet írok le, ami önmagában vagy húsok mellé is finom, úgyhogy csak bátran! Érdemes kipróbálni...

Medvehagymás csicsókasaláta szőlőmagolajjal



Hozzávalók: 1 kg csicsóka, 3-4 ek. fehérborecet, só, bors, víz, 1/2 csokor medvehagyma, 1 ek. kristálycukor, 1-2 ek. szőlőmagolaj

A csicsókát megtisztítjuk és felaprtjuk. Egy kis lábasba tesszük, majd a fehérborecetből, a vízből, a cukorból kellemes főzőlevet készítünk. Annyi lére lesz szükség, ami épp ellepi a felszeletelt gumókat. Sózzuk és borsozzuk. A csicsókát ebben az ecetes, ízses lében puhára (de nem túl puhára) főzzük.



Az elkészült darabokat szűrőkanállal kiszedjük és félretesszük, hogy ne főjenek tovább. A levet lehűtjük. A salátástálba szedett csicókához frissen felaprított medvehagymát adunk. A léhez szőlőmagolajat keverünk és a salátára öntjük. Tálalásig lefedve a hűtőben tartjuk.