Csicsó(ká)né :-D, avagy mit ehetünk burgonya helyett

Kicsit talán megtévesztő úgy beállítani a csicsókát, mint a burgonya helyettesítőjét....igazság szerint valóban az ínséges, háborús időkben terjedt el a fogyasztása, de a felhasználása tekintetében jóval szélesebb a paletta, mint a krumplinál. Én olyat is ismerek, aki az egyszerű krumplifőzeléket is vegyesen készíti. Úgy érzem, reneszánszát éli a csicsóka, szinte már divatos lett felhasználni.

A növény egyébként a napraforgófélékhez tartozik, nem a burgonyafélék közé, azonban tény, hogy ugyanúgy a gumós gyökereket fogyasztjuk. A sárga virágban végződő hosszú szárat  takarmányként hasznosítják. (ezt a szép képet a Wikipedia oldalán találtam, tökéletesen látszik rajta a napraforgószerű virágzat) Mellesleg kerítés mellé érdemes ültetni még házikertben is, mert rendkívül jó 'térelválasztó' lehet belőle. Bár sokan panaszkodnak is rá, miután viszonylag igénytelen és szinte kizárt, hogy ha egyszer elvetjük, akkor valaha is megszabadulhatunk tőle.

Olvastam már mélyre ásott gödrökről, árasztásról (hátha megfullad) ..., meg minden egyéb rettenetes trükkről, amit a korábban lelkes kisgazda a növény kitakarításának érdekében elkövetett)

Na szóval itt van ez az (egyébként rendkívüli gyógyhatásokkal megáldott) kis gumósnövény, amiből tényleg elkészíthető valami új.  Nálunk talán kevéssé elterjedt, de például Franciaországban nagyon is közkedvelt ez a gumóféle, mivel felhasználásának szinte csak a képzelet szül határt. Nyersen is érdemes megkóstolni, mert furcsán édeskés; ezért ha sós ételt készítünk belőle, ezzel mindenképp számolni kell.

Szóval a piacon az ember jártában-keltében találkozhat csicsókát árusító eladókkal (amúgy ezen a télen szinte végig lehetett kapni - éljen!) - amiből az következik, hogy nyilván muszáj venni egy kicsit..... A gumócskák külalakja amúgy igen változatos, mert vannak girbe-gurbák, rücskösek, huplisak és még huplisabbak is :)

A tisztítás nem a legkönnyebb: például zöldséghámozóval elég mulatságos dolog: de megéri!

Főleg most, hogy elérkezett a tavasz egyik legkellemesebb meglepetésének: a medvehagymának az ideje! (vegyetek otthonra cserépben kaphatót, amit aztán elültethettek!!!) Ez utóbbi kis megjegyzést/tanácsot főleg a hozzám hasonlóknak ajánlom - már ha szabad-, akik minden évben elhatározzák, hogy 'Na az idén már tényleg elmegyünk Orfűre, a Fesztiválra..! - aztán persze nem jutnak el oda.... 

Nem kerül néhány száz forintnál többé és egyetlen praktikus döntéssel soha többé nem kell horror-áron gigászi csokrokat vásárolnunk a piacon, aminek a fele úgyis a hűtőben, vízben végzi megsárgulva.....:-)

Most egy tavaly készített, üdítően könnyen elkészíthető saláta receptet írok le, ami önmagában vagy húsok mellé is finom, úgyhogy csak bátran! Érdemes kipróbálni...

Medvehagymás csicsókasaláta szőlőmagolajjal

Hozzávalók: 1 kg csicsóka, 3-4 ek. fehérborecet, só, bors, víz, 1/2 csokor medvehagyma, 1 ek. kristálycukor, 1-2 ek. szőlőmagolaj

A csicsókát megtisztítjuk és felaprtjuk. Egy kis lábasba tesszük, majd a fehérborecetből, a vízből, a cukorból kellemes főzőlevet készítünk. Annyi lére lesz szükség, ami épp ellepi a felszeletelt gumókat. Sózzuk és borsozzuk. A csicsókát ebben az ecetes, ízses lében puhára (de nem túl puhára) főzzük.

Az elkészült darabokat szűrőkanállal kiszedjük és félretesszük, hogy ne főjenek tovább. A levet lehűtjük. A salátástálba szedett csicókához frissen felaprított medvehagymát adunk. A léhez szőlőmagolajat keverünk és a salátára öntjük. Tálalásig lefedve a hűtőben tartjuk.