Manióka a hűtőben

Az én szupertesóm felhívott Londonból (a szupermarket zöldségosztályáról...) és afelől érdeklődött, hogy hozzon-e nekem cassavát. (?) Hirtelen nem tudtam hova tenni a dolgot, kissé bénán éreztem magam. Na ő se tudta, hogy igazából miről beszél, úgyhogy bizonytalanságában hívott fel....bízva abban, hogy én majd azonnal tudom, mi fán terem a dolog :-) Tudjuk, hogy számtalan olyan ehető dolog létezik, amivel a Világ többi részén táplálkoznak az emberek (és nyilván nem csodálkozunk, hogy miért is árulják ezeket egy korábbi, kiterjedt gyarmatbirodalommal rendelkező ország közértjében....), mégis bátran kijelenthetjük, hogy ezek egy részét még sohasem kóstoltuk, sőt, még csak nem is láttuk...maximum fotón. Apropó fotó: mire jó az internet?! Gyorsan megnéztem mi is lehet ez a dolog....és hirtelen megvilágosodtam! A cassava (esetleg láttam már így is: kasszava) nálunk inkább a manióka néven ismert gyökér, amiből édességeket, köreteket készítenek a világ nagyobbik részén. És ez nem vicc! Fogyasztják Dél-Amerikától Észak-Amerikán és Indonézián át a Távol-Keletig...szóval garantálom, hogy többen, mint ahányan mi itt Európában összesen lakunk :) Keményítő tartalma hihetetlenül magas, ezért elsőrangú sűrítő lehet ételeinkhez. Nem mellesleg gluténmentes, úgyhogy lisztérzékenyek is használhatják.

Én maniókával Brazíliában találkoztam, ahol a mindennapi étekezés részeként - hol a belőle őrölt lisztből, hol a gyökérből elkészített - köreteket szinte valamennyi főtt/sült ételhez felszolgáltak. Annak idején még én is hoztam egy csomag maniókadarát, amiből a (kukoricadarából készült) puliszka (vagy ha szimpatikusabb olaszul, akkor polenta) analógiájára egyszerű, de fantasztikus köret készíthető. Indonéziában (pl. a Fülöp-szigeteken) leginkább sütemény lesz a cassavából. (Halkan jegyzem meg, hogy az USA-ban oly népszerű -mellesleg Dél-Kelet Ázsiából származó - és tényleg ellenállhatatlan - tápióka puding is isteni finom. Ez utóbbi édesség ugyanis a maniókából kinyert tápióka lisztből készülő gyöngyöktől válik különlegessé). A tápióka gyöngyöket szintén rengeteg konyha felhasználja.

Summa summárum, a gyökér landolt Budapesten, úgyhogy ki kellett találnom, mit is kezdjünk vele. Fülig érő vigyorral nyugtáztam, hogy az én hűtőmben bizony egy igazi ritkaság rejtőzik a zöldségek között!!! :-D
Nyilvánvaló, hogy lázas keresgetésbe kezdtem - és korábbi utazásom emlékére az is biztos volt, hogy valami Dél-amerikai dolog készül majd belőle.

Így esett a választásom az alábbi receptre, amit kissé megváltoztattam - bár ezen nincs mit csodálkozni... Az eredeti étel Peruból származik, ahol nem tudom, mennyire szokták 'megnyalni mind a tíz ujjukat', de itt nálunk kifejezetten ez lett a főzőcske eredménye.... :-)


Kukoricás maniókatallérok chilis salsával

Hozzávalók: 1 db manióka (cassava) gyökér kb. 300-400 g, 50 g vaj, 100 g morzsolt csemegekukorica, 100 g mozzarella, 1 tojás, néhány ág koriander, 1 ek. liszt, 1 chili paprika, 1/2 lime leve, 3 újhagyma zöldje, 2-3 ek. olaj, 4 szem koktélparadicsom, só, olaj a sütéshez, tejföl

        

A maniókagyökeret megpucoljuk, felkockázzuk és sós vízben puhára főzzük. (ez elég időigényes!) Közben elkészítjük a salsát, azaz a mártogatós szószt. Ehhez a hagymazöldet és a koktélparadicsomokat apróra vágjuk és tálkába tesszük (bátran borítsuk hozzá a paradicsom levét és magjait is!). Öntözzük meg az olajjal és a lime levével. Vágjuk fel a chilit (magozzuk ki) és igen finomra vágva ezt is adjuk hozzá. Jöhet még egy kis só. Villával kicsit összetörjük a paradicsomot és alaposan összekavarjuk az egészet. (opcionálisan ebbe is tehetünk korianderlevelet összevágva, de miután az a tallérokat fogja ízesíteni, így nem szükséges a salsába)

      

A megfőtt maniókadarabokat leszűrjük, összetörjük (krumplinyomóval nagyon nehéz, ezért érdemes botmixerrel), sózzuk és hozzákeverjük a vajat, majd az előre összekevert tojást. Ehhez jöhetnek a kukoricaszemek és az apróra tépkedett mozzarella darabok, majd a felaprított korianderlevél. A masszát meghintjük egy kanál liszttel, és ezt is hozzákeverjük. Kevés olajat melegítünk egy serpenyőben, és ebbe egy-egy kanálnyi masszát szaggatunk. A kanál hátoldalával kissé ellapítjuk az adagokat, de nem vékonyabbra mint 8-10 mm.  Mindkét oldalukat aranybarnára sütjük.

Az elkészített salsával és egy-egy jó kanál sűrű tejföllel tálaljuk.