Mit nekem ünnepek!
Békés Karácsony, no meg Boldog Új Év... : (
Hiába az ünnepi készülődés, a várakozás, a szeretet....már a levegőben volt az elkerülhetetlen. December 29-én este elment Mancsi is (indián nevén: Manitu) az Utolsó Mohikán a háznál. A régi Nagy Csapat utolsó tagja....Letaglózó és véget nem érő fájdalom. Már megint kevesebben lettünk.
Könnyes szemmel kértem, hogy üdvözlölje nevünkben a többieket: Sir Szutyit, Grissa-t, Brandy-t, a nemrég közéjük megtért Nukit, azaz a Nagy Csapat összes tagját....
....Velük tölthettük az elmúlt bő 14-15, sőt tán 16 évet, ők voltak a Fekete Sereg. Lezárult egy korszak. Egy boldog, nevetéssel, (bár sokszor még idegeskedéssel is) teli korszak. Azt hiszem, ez így volt törvényszerű. Abban a sorrendben mentek el, ahogy hozzánk kerültek. Gyorsan, egymás után, 2 év alatt.
És persze üzentem még Jimmy-nek, az első kutyánknak, Rex-nek, akivel felnőttem, Kitty-nek, Bojtinak, Dorkának, Daisy-nek, azaz valamennyi eddigi kutyánknak is...., akik a Párom szerint már mind együtt játszanak, kergetőznek és csaholva, néha morogva, vidáman töltik idejüket a Mennyországban vagy Valahol Messze - ugyanúgy együtt, ahogy előtte itt is. Velük vannak a régi cicáink is egytől egyig. Ott van Tapi, Kacor, Tigi, Kamilla, Mirci, Kormi, Cirmi, Gömbi, Csufi és Luci is, aki 19 éves korában ment el tőlünk....és az összes többi, akinek tán már a nevére sem emlékszem.
mi meg itt maradtunk. és kutyátlanok lettünk...ennyi. nem vár üdvözlő farok csóválás, pofadörgölés, nem vár kutyaugatás itthon. csak a csend.
Manit a régi harcostársa, Brandy mellé temettük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése