Piros bogyós máktorta vaníliakrémmel

Na, ma nem vagyok valami jó formában...Bár már a tegnap sem volt az igazi... :(  - lehet, hogy ez most huzamosabban így marad?!

Tegnap délben szülinapot ünnepeltünk - ez jó! -, amit részemről nagy-nagy készülődés előzött meg. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy viszonylagosan szűk időkeretbe voltam kénytelen szorítani az ebédkészítést, mivel a Tesóm - aki 'politikai villámlátogatáson' tartózkodott hazánkban ezen a hétvégén, a délutáni géppel már indult is vissza Londonba. Édesanyánk (az Ünnepelt) mit sem sejtett az ebéd utáni meglepetésről, az itthon sütött tortáról....úgyhogy külön műsorszám volt az összetevőket és a készítés fázisait titokban tartani előtte.... Mondjuk volt is kapkodás, mert nem egyszer átjött hozzám valamiért, meghogy meglesse, hol tart az ebéd...amikor lázasan dobáltam vissza a tojásokat, a tejszínt, a gyümölcsöt....a mérleget, a már elkészült piskótát a rejtekhelyekre (l.d. hűtőszekrény, mikró, sütő, szekrény, fiók...meg ami kéznél volt).

Amúgyis életem egyik legbonyolultabban kivitelezett tortája volt a tegnapi: mégpedig abból az okból kifolyólag, hogy szépen elrontottam ezt-azt... (nem is akarom részletezni, hogy mennyi készítési fázist kényszerültem - köszönhetően a 'jó formámnak' - megismételni) .... Na jó. Bevallom, hogy a vég akkor következett el, amikor a tejszín semmilyen körülmények között sem akart habbá válni... Elgondolkodva a dolgok miértjén végülis rájöttem, hogy a főzőtejszínt vettem elő a habtejszín helyett..(abból pedig még én se tudok habot csinálni..... :-D

Mellesleg büszkén jelentem, hogy szinkronban készítettem a tortát, a három féle párolt zöldséget, a fűszeres pulykasültet és a krumplipürét....és simán túléltem....ebből is látszik, hogy minden az időzítésen múlik :)

A fenti megpróbáltatások (és próbálkozásaim) ellenére a frissiben improvizált tortát nem sikerült elrontanom; sőt - bár nem képzelem, hogy erre egy üzletet lehetne alapozni -, meg kell, hogy mondjam: Nagyon finom lett! (Ami a legfontosabb, hogy Anyukám is imádta!)

Amúgy az egész torta ötlet úgy született, hogy elmélkedtem az ízeken és rájöttem, hogy mákos süteményt bizony nagyon régen ettünk. Úgy gondoltam, hogy a vaníliakrém 'lágyítana' rajta egy kicsit, míg a bogyós gyümölcsök szintén jól illenének a határozott ízhez és a színük is kifejezetten jól állna a máknak :-)

Szóval elképzeltem valamit, aminek az eredményét lent látjátok - az itthoniak meg a hűtőben (!) .

Mondjuk egy picit időigényes, mivel minden krémréteget csak az előző megdermedése után lehet elkészíteni és a tortára kenni, ezért érdemes a piskótát mindenképp előző nap elkészíteni!

Piros bogyós máktorta vaníliakrémmel

Hozzávalók:

A piskótához: 175 g liszt, 1/2 citrom reszelt héja, 175 g kristálycukor, 1 cs. vaníliáscukor, 6 tojás, 1 csipet só

A vaníliakrémhez: 1 zacskó vaníliás pudingpor, 4-5 ek. kristálycukor, 1 cs. vaníliáscukor, 300 ml tej, 2 tojásfehérje, néhány csepp vanília esszencia (esetleg aroma)

A mákkrémhez: 150 ml tej, 250 ml habtejszín, 120 g darált mák, 80 g porcukor, 1 ek. kristálycukor, 2 ek. narancslikőr, 1 cs. zselatinfix por.

A díszítéshez: 300 g vegyes piros bogyós gyümölcs (legyen nyugodtan mélyhűtött!), 1 cs. piros színű tortazselé (már van expressz!!!)

A liszthez reszeljük a citromhéjat. A cukrot és a vaníliáscukrot habosra keverjük a 6 tojássárgával. A fehérjéket 1 csipet sóval kemény habbá verjük. Amint elkészültünk, szépen váltogatva a tojássárgás cukros krémhez adjuk a citromhéjas lisztet és a habot. Nagy mozdulatokkal forgatjuk össze, hogy ne törjön meg! A sütőt 170 C fokra (légkeverésesnél elég a 160 C) előmelegítjük. Egy kerek (kb. 24-26 cm-es forma alját (de csak az alját, mert különben a piskóta púpos lesz!!) kivajazzuk és kilisztezzük. Beleöntjük a tésztát és 40-45 percre a sütőbe tesszük. Csak akkor nyitjuk ki az ajtót, amikor a tészta elkészült - mivel különben összeesne- de ilyenkor is csak résnyire tárjuk ki; és hagyjuk a piskótát hűlni még 5 percig a sütőben. Kivesszük, rácsra tesszük amíg teljesen kihűl, aztán folpackban eltárolhatjuk másnapig.

A piskótát félbevágjuk és csak az alját használjuk fel. Egy állítható méretű süteménygyűrűt helyezünk köré jó szorosan. A másik felét visszacsomagoljuk és akár a mélyhűtőben is eltárolhatjuk 1 hónapig. (kb. 15 perc alatt felenged)

A vaníiliás pudingport a cukorral és a vaníliáscukorral elvegyítjük. Először kevés tejjel krémmé keverjük, majd folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a maradék tejet. Feltesszük főzni és itt sem feledkezünk meg a folytonos keverésről. Amíg még csak melegszik, gyorsan kemény habot verünk a tojásfehérjéből.

Néhány percen belül a pudingunk is kész (illetve a szokásostól sokkal sűrűbb lesz, hiszen kevesebb tejjel készítjük, mint kellene). Félrehúzzuk és nagy mozdulatokkal belforgatjuk a tojásfehérjét, ami pillanatok alatt meg is fő a krémben. Ezt a piskótára öntjük, elterítjük és a hűtőben pihentetjük kb. 1 órán át.

              

A mákos krémhez a mákot összekeverjük a porcukorral és a tejjel, valamint a 2 kanál narancslikőrrel. Felfőzzük és félretesszük hűlni. A habtejszínt elkezdjük felverni az 1 ek. cukorral. Amikor már sűrűsödik, hozzáöntjük a zselatin fixet és kemény habot készítünk belőle. Belekanalazzuk a mákpépet és még tovább verjük. Közepesen kemény krémet kapunk. A megszilárdult vaníliarétegre borítjuk és elsimítjuk, majd újabb 1-2 órára a hűtőben pihentetjük a süteményt.

  

A vegyes bogyós gyümölcsöket kiolvasztjuk - legjobb, ha maguktól eresztenek ki egy nagy lyukú szűrőben egy tál tetején, és a dermedt mákkrém tetejére rendezzük. A piros zseléport frissen forralt vízzel elkeverjük és hozzáöntjük a gyümölcsök kieresztett levét is. Pillanatok alatt sűrűsödni kezd, úgyhogy a lehető leghamarabb a torta tetejére, a gyümölcsökre öntjük. A torta újra mehet a hűtőbe tálalásig! A sütőgyűrűt csak tálalás előtt vesszük le róla.