A Minestrone az olaszok talán leghíresebb levese. Bátran kijelenthetjük, hogy népszerűsége szinte törvényszerű, hiszen a leves lényege a változatosság. Így nem létezhet olyan ember, aki egyszerűen kijelentheti, hogy nem szereti, hisz' egyfelől ahány ház (és Régió) annyi szokás, másfelől ahány évszak, annyi Minestrone.
Továbbmegyek! A legfontosabb szabály, hogy gyakorlatilag nincs szabály - ez hogy hangzik? És nem ér ám azzal érvelni, hogy 'de nincs benne hús', mivel akár Speck sonka darabokkal, akár húsos szalonnadarabokkal is többfelé készítik - és gyakran csirke alaplével engedik fel a zöldségeket. Elengedhetetlen tartozéka még a Parmesan sajt - ami ugyancsak garancia a kétkedőnek a fantasztikus ízélményre. Ezenkívül kerül még bele tészta (néhanapján akár rizs is lehet a levesbetét), amitől csak még táplálóbb lesz ez a lélekmelegítő zöldségleves.
Néhány nappal ezelőtt kerekedett kedvem levest főzni - és mivel a hűtőben körbenézve találtam egy-két hozzávalót, szokásomhoz híven a piac felé vettem az irányt. Körbenézve még beszereztem néhány zöldségfélét, aztán hosszas tanakodás után egy kis füstölt nyelvet is - nehogy szó érje a ház elejét, amiért 'vega-levest' akarok készíteni. - Engem nem könnyű sarokbaszorítani... :-)
Lélekmelegítő kora őszi Minestrone
Hozzávalók: 2 szál sárgarépa, 1/2 póréhagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1-2 szál szárzeller, 1 jó marék fejtett tarkabab vegyesen, 1 kisebb cukkíni, 1-2 szem érett paradicsom, 1 füstölt-főtt sertésnyelv, csirkealaplé a mélyhűtőből (vagy 2 szem húsleves kocka), 3 ágacska kakukkfű, 1 ág rozmaring, só, bors, olívaolaj, 150 g rigatoni mezzi (a pennénél hosszabb, ducibb, kívülről bordázott tésztaféle) / de szinte bármilyen kisebb tésztaféle: kagyló, farfalle, penne megfelel, frissen reszelt Parmesan sajt.
A póréhagyma kb. felét mosás után hosszában félbevágjuk, majd vékony félkarikákra szeleteljük. A fokhagymagerezdeket megfucoljuk és mini darabkákra vágjuk. Egy fazékban olívaolajat melegítünk és ezen megfuttatjuk a póréhagymát. Hozzádobjuk a fokhagyma darabokat, majd egy pohár vízzel felöntjük. A tisztított sertésnyelvet apróra kockázzuk és a megmosott színes babokkal együtt a fazékba dobjuk.
Hozzáöntjük a kb. 2,5 l csirkealaplét (vagy jöhet hozzá kb. ugyanennyi víz és 2 tyúkhúsleves kocka). Kis lángra vesszük és fedő alatt főzni kezdjük. Amíg a finomságok puhulnak, mi felszelhetjük a többi hozzávalót. A paradicsomot felkockázzuk, a szárzeller ágait felszeljük, a cukkínit és a sárgarépát is félkarikákra vágjuk. Amint a bab és a nyelvkockák már félig elkészültek, azonnal mehetnek közéjük a többiek egytől egyig. Sózzuk, borsozzuk a levest és a fűszereket is hozzáadjuk. Mind a rozmaringnak, mind a kakukkfűnek lecsípkedjük a leveleit és ezeket apróra vágjuk - így dobjuk őket a levesbe. Közben a tésztát sós, lobogó vízben kifőzzük.
A tálalásor a tányérok alára frissen reszelt Parmesan sajtot szórunk - nálunk jó sokat, hogy nyúlósan megolvadjon! -, erre szedjük a tartalmas levest és kanalazunk a tányérba tésztát is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése