2011. szeptember 25., vasárnap

A bulgur vadászat eredménye: Tabulé

Az Közel-keleti konyha (és ezt most szándékosan írom így; nemzettől függetlenül) fő ismertetőjegye a fűszerek és fűszernövények szeretete, a csodálatos ízpárosítások és a fantasztikus aromák összhangja. Ez a titok. Ha valaki látott már muzulmán asszonyt a konyhában - vagy legalább egy főzőműsorban -, az nem csodálkozik a hatalmas csokor friss zöldfűszeren, a mozsárban illatozó, frissen tört vegyes ízesítőkből készült keverékeken....helyette elfogja a sárga irígység és azonnal magába szeretné szippantani az ősi tudást.

Hosszú éveken át dolgoztam külföldiekkel, akik már a '90-es évek második felében megismertették velem ezeket a különleges ízeket. Nem győztem betelni az új aromákkal és a mieinktől ennyire eltérő ételekkel! Hihetetlen lakomákat csaptunk - akár csak irodai ebéd címén is, aminek következményeként ma már nem tudok olyan helyzetet elképzelni, hogy ezek az ízek eltűnjenek az általam fogyasztott ételek palettájáról....



Hál' Istennek kis Családom is nyitott bármire, amit ki lehet próbálni - ezért úgy döntöttem, hogy egy autentikus lakmározás keretében eléjük teszem a Tabulé nevű - főleg petrezselyemből álló- salátát, ami (várakozásaimnak megfelelően) nagy sikert aratott.  Van egy kisebb szenvedélyem, ami a petrezselymet illeti - nem elég hogy elbűvölő, még hihetetlenül egészséges is! Én képes vagyok egyszerű vajas kenyérhez petrezselymet enni - amire egyébként elég rágondolnom, máris megkívánom.

A Tabulé egyszerre érdekes és ellenállhatatlan, illatozó és kívánatos. Pedig rettenetesen egyszerű....mint majdnem minden, ami 'megér egy misét'.
Hogy a Tabulé libanoni vagy szír?! ... mindegy is. A lényeg, hogy finom - NAGYON! Aki még sohasem próbálta, annak egyenesen TILOS a késlekedés - főleg úgy, hogy az alapanyagok egyszerűek, elérhetők és megfizethetők. (vagy épp 99%-ban a kertben, - azaz Micsurinban - teremnek, mint nálunk.. :) Mondjuk nekem jelen esetben akadt egy apróbb, 1%-nyi problémám -  a bulgur beszerzésével. (Ez nem más, mint tört búza, - amit egyébként általam meg nem értett rejtélyes okból kifolyólag a török éttermekben "török rizs" néven árulnak köretként...) - igen, búzát még mi sem termesztünk.. :-)

Szóval a bulgurt gyakorlatilag minden nagyobb közértben árulják, de jelen esetben valahogy nekem nem nagyon sikerült hozzájutnom. Ebből kerekedett az általam csak 'Bulgur-vadászat'-nak keresztelt beszerzőtúra, mivel egymás után 3 különböző szupermarketben kerestem - sőt a piacon is próbálkoztam. Csüggedten értem haza....és láss csodát!...sikerült meggyőznöm Páromat a dolog világrengető voltáról, meg arról, hogy az élelem megszerzése sok esetben a Férfi feladata...., ezért aztán közösen újra nyakunkba vettük az autót és további vadászatra indultunk a 4. boltba is... Végül persze meglett az eredmény és én lélekben megnyugodva kezdhettem neki a főzésnek....ami meg sok esetben a Nő feladata.... :-)

Tabulé


Hozzávalók: 4 csokor petrezselyem, 4 mentaág, 1 citrom leve, 4 szem paradicsom, 1 kis fej lilahagyma, 80 g bulgur, só, olívaolaj

A bulgurt sós, lobogó vízben főzzük addig, amíg szépen megdagadnak a búzaszemek. Ekkorra már meg is puhul. Leszűrjük és félretesszük, hogy kissé meghűljön. A megmosott petrezselyemcsokrokról lerázzuk a vizet és felaprítjuk a leveleket és a szárrészt is. A megmosott menta leveleit lecsípjük és ezt is finomra vágjuk. Mehet a petrussal együtt egy tálba. Ehhez jön a paradicsom és a lilahagyma, amit a lehető legkisebb kockákra aprítunk. Picit sózzuk és meglocsoljuk a citrom levével. Az időközben kihűlt bulgurt is hozzákeverjük, majd meglocsoljuk olívaolajjal. Ennyi az egész. A legfinomabb, ha néhány órára a hűtőbe tesszük és hagyjuk, hogy az ízek összeérjenek.


1 megjegyzés: