Már megint nem bírtunk magunkkal...Mivel az idén van az elős olyan év, hogy a nagyobb volumenű kerti munkákat végre magunk mögött hagyva talán időnk is lenne a kertet élvezni; így eléggé el nem ítélhető módon újabb ötletünk támadt :) Van itt ugyanis egy be nem fejezett rész - ami a leendő kocsibeálló helyéül szolgál majd a jövőben. Jelenleg a Senki Földje jelző illik rá a legjobban.
Én meg közben mindig csak nyűgösködöm, hogy 'milyen jó is lenne egy kis konyhakert, ahol nem lenne permetezés...' Bőszen veszem a vetőmagokat - szebbnél szebb sárgarépák, retkek, mángoldok, babok, céklák magjait tartalmazó zacskókról mosolyognak rám a zöldségek képei. Csak tudnám minek. Gondoltam, majd cserepekben neveljük őket. Vagy valahol. Vágyakoztunk-vágyakoztunk, de sehogysem akadt megfelelő hely.Mivel itt volt a március közepe, már nem halogathattuk tovább - sürgetővé vált a dolog. De tényleg.
Elhangzott egy javaslat arra vonatkozóan, hogy kerüljenek a haszonnövények a dísznövények közé. - Hm. Mondjuk a salátaféléket még csak-csak el tudnám képzelni...de mondjuk a borsót már nehezebben...Na a legrosszabb, amit egy ismerősünk javasolt az volt, hogy néhány dísznövényt szedjünk ki a kertből, és a helyükre ültessük el a konyhakertieket. Na persze. Majd ha fagy! Felmerült, hogy veszünk egy vagy két, fából készült homokozót (vagy szegény Párom gyárt hasonlót), leállítjuk valahova - amolyan magaságyás-szegély gyanánt, és abba ültetek. (Jó sok növény el is férne :-) ) Mégis ez volt a helyes irány. A fa homokozó elhelyezése kapcsán hamar eljutottunk a majdani kocsibeállóig...aztán rájöttünk, hogy nincs is szükségünk homokozóra: megtaláltuk a veteményes helyét!!! A sorsunk megpecsételődött. Főleg a Páromé! :) Az itt tanyázó földkupacokat gyomtalanítani kellett, a földet felásni, elhúzogatni, palántaföldet és komposztált marhatrágyát közéforgatni, planírozni.
Számomra viszont újabb lehetőség adódott a tervezgetésre! :) Újabb szakkönyvek kerültek elő. A Család összedugta a fejét és együtt végiggondoltuk, hogy vajon a sárgarépa szereti-e a hagymát? És ki van barátságban a céklával? A fokhagyma tényleg jó védőnövény? Mit kell a spenót mellé ültetni? A terv az volt, hogy - miután a permetezés nálunk ki van zárva - megtaláljuk annak a módját, hogy hogyan védhetnénk meg reménybeli zöldségeinket a kártevőktől. Hamar kidolgoztuk a stratégiát és megkezdődött az ültetés. Védőnövényként alkalmaztuk a hagymán és a fokhagymán kívül a büdöskét is - mert állítólag távoltartja a csigákat. Senkit sem szeretnék elkeseríteni: a hír kacsa. Legalábbis a mi csigáink pont az ültetést követő nap reggelére ették meg a büdöskét :)
A földterületünket - ami 2 csöppnyi ágyásterületből áll - régi bontott téglákkal, helyenként pedig ágyásszegéllyel bástyáztuk körbe, hogy megóvjuk a kutyák érdeklődésétől. A teljes terület kb. 16 m2. Egy szobányi föld. De itt legalább kiélhetjük a zöldségtermesztés iránti vágyunkat!
Helyes kis sorokat rajzoltunk, apró barázdákat húztunk és nagy gonddal vetettük a magocskákat. Elültettük hát a retket (mindjárt kétfélét), a sárgarépát, a fehérrépát, a céklát, a sóskát, a spenótot, a borsót, a cukorborsót, a mángoldot. Sikerült néhány délceg saláta-palántát, aprócska karalábét, zellert is beszereznünk, úgyhogy ezeket is elültettük. Vettem dughagymát (vöröset és lilát), fokhagymát is. Aztán megérkeztek az eperpalánták. Jöttek sorba: paprikák, csinos kis paradicsomok, újabb fűszernövények a meglévők mellé. Megérkezett egy áfonyabokor, egy egres és 2 gyönyörű ribizli bokor is. Jött egy füge. Áprilisban és májusban aztán elültettük a babokat, a kukoricát (mert hát néhány cső kukorica olyan jó lenne!) és érkeztek a cukkíni palánták. Aztán jött az uborka. Meg néhány újabb tő paradicsom. Ami nem fért el a veteményesben, azt nyugodt lelkiismerettel hatalmas cserepekbe ültettük. Meg ládákba. Lehet, hogy nem vagyunk teljen épek - mégis jól szórakozunk! Locsolunk és becézgetünk, szurkolunk és drukkolunk. És beválik. Aki a földből kibújt, azt mind egyesével köszöntöttük minálunk. Ha valami virágot hoz, azt minden mifelénk járó barátnak meg kell tekintenie...Az itt termett zöldségeket pedig illik dícsérő szavakkal illetni! (Ezek a konyhakertiek ugyanis bizonyítottan nagyon jól hallanak!)
Mi közben csigákkal vívunk - de ez egy örök harc. Meg persze gazzal. Sok gazzal. (Nem is értem, hogy honnan nőnek?!) - Hál' Istennek a hallásuk rosszabb, mint a veteményes jogos lakóinak - mivel utóbbiak úgy tűnik, hogy értik a vezényszavakat: 'Hajrá cukkíni!' 'Fussál babocska!' 'Gyerünk karalábék: Duculjatok!'
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése