Márciusban ültettük el. Borsószemeket dugdostunk a földbe. Aztán locsoltuk és vártunk. Egyszercsak apró hajtások bukkantak elő a talajból, miniatűr sziklevelekkel. Tapsikoltam örömömben. :) Hamar nőni kezdett a cukorborsó. Nőtt, nődögélt - majd bokrosodni kezdett. Szépen dúsult, úgyhogy már csak a virágokat vártuk. Ki is fejlődtek - lila pillangóként ültek a borsóbokrokon. Elvirágzásuk után pedig megjelentek a termések: csodás cukorborsó fejlődött az eldugdosott borsószemekből. Nos, bár a cukorborsó a nevében hordozza édességét - állíthatom, hogy a saját termés a legédesebb!
Dijoni mustáros sertésszelet párolt cukorborsóval
Hozzávalók: 4 szelet csontos tarjaszelet (fejenként 2 szelet), só, frissen őrölt bors, dijoni mustár, olaj, 300 g cukorborsó
A hússzeleteket megmossuk, sózzuk, borsozzuk és félretesszük. A borsókat hüvelyükkel együtt alaposan megmossuk, végükről a szárat lecsípkedjük. Serpenyőben olajat hevítünk és a borsókat rádobjuk. Kissé sózzuk és egy fél pohár vizet öntünk alá, majd lefedve, közepes lángon körülbelül 10 perc alatt megpároljuk. Közben kevés olajon hirtelen megpirítjuk a hús egyik felét. Megfordítjuk és a szeleteket finoman megkenjük dijoni mustárral. Kisebbre vesszük a hőmérsékletet és puhára sütjük a tarját.
Héjával sült újburgonyával és a tányérra halmozott cukorborsóval tálaljuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése